Kövessetek minket instagramon is!

#robirtok

m
Image Alt

Robirtok

A legtöbb gyermek körülbelül iskolás kortól képes arra, hogy elkezdjen többé-kevésbé felelősségteljes módon viszonyulni egy állathoz. Természetesen ez a képesség nem mindegyiküknél ugyanakkor alakul ki, viszont ha a kis házi kedvenccel kapcsolatos teendőket közösen végezzük, akkor is sokat tanulhat a gyermek. Számos olyan tulajdonság, készség van, amelynek a kialakulásában, fejlődésében aktív
szerepet játszhat egy kisállat. Ha szeretném minél tömörebben leírni, akkor elég csak annyit mondanom, hogy az állatokkal való kapcsolatnak fontos szerepe lehet az érzelmi intelligencia fejlődésében.
De nézzük meg, hogy milyen készségekre is gondolhatunk pontosan?

1. Felelősségtudat

A felelősség érzése egy hús-vér élőlény gondozása közben alakulhat ki, illetve fejlődhet igazán. Jó néhány olyan interaktív játék létezik, amely a felelősségtudatra, gondoskodásra szándékozik megtanítani a kicsiket, gondoljunk csak az ivó-pisilő babákra vagy akár a ’90-es évek slágerére, a Tamagotchira. A „kezdő” kisebbeknek kedves ajándék lehet, de össze sem lehet hasonlítani egy igazi, érző szívű szőrmókkal. A Tamagotchim esetében nem volt semmilyen jóvátehetetlen következménye, ha nem etettem néhány napig, hiszen könnyedén újraéleszthettem bármikor, ha a kütyü kilehelte a „lelkét”. Egy kutyus vagy cicus szükségleteiről azonban nem feledkezhetünk meg! Természetesen a mi feladatunk, hogy jó példát mutassunk a csemetéknek, hiszen egy kisiskolás gyermektől még nem várható el, hogy egyedül gondoskodjon a „saját” háziállatáról. Az ő közös ellátása, gondozása és a vele való foglalkozás – játék, sétáltatás – amellett, hogy felelősségtudatra tanítja a kicsiket, egy jó lehetőség is egyben a családnak a minőségi idő eltöltésére. A felelősségérzet nem egyik percről a másikra alakul ki, én a fokozatosság elvét vallom ennek a készségnek a kialakításában. Egy óvodás esetében szerintem elegendő, ha együtt etetjük az állatot és közösen játszunk vele, de egy kisiskolás már önállóan is elvégezhet egy-két vele kapcsolatos teendőt. Ha pedig a tininek van saját kedvence, akkor pedig elvárhatjuk, hogy valóban sajátként, azaz teljes felelősséggel gondozza őt.

 

2. Empátia és a testbeszéd megértése

Az emberi kommunikáció szerves része a nonverbális kommunikáció, azaz a testbeszéd. Ráadásul nagyobb arányban is használjuk, mint verbális megnyilvánulásokat. Az állatok amellett, hogy „beszélnek” kutyául, cicául vagy éppen hörcsögül, testbeszédükkel is folyamatosan kifejezik az érzelmeiket. A gyerkőc sokat fejlődhet kedvence mellett a testbeszéd megértésében, ami fontos dolog, hiszen hozzásegít, hogy megfelelően tudjuk értelmezni mások szándékát, és elkerüljük a félreértéseket. A testbeszéd értelmezése pedig empátiát is feltételez, amely – úgy gondolom – egy olyan tulajdonság, ami egy állattartó
embernek alapvető jellemvonása kell, hogy legyen. A cicus vagy kutyus nem tudja elmondani, ha valami gondja van, rosszul érzi magát a bőrében, éhes vagy fáj valamije. A kis gazdiban viszont kifejlődik a készség, hogy ezt az állat rezdüléseiből is felismerje, együttérezzen vele és segítsen neki.

 

3. Társas kapcsolatok könnyebb kialakítása

Nyitottságot, lazaságot, könnyedséget tanulhatunk a póráz végén sétálótól, legalábbis az ismerkedésben, társas kapcsolatok kialakításában. Ha egyedül rójuk a parkban az utat, nem sok esély van rá, hogy szóba fogunk elegyedni idegenekkel, sőt, ha megpróbálkozunk vele, akár furán is nézhetnek ránk, kivéve, ha kedves idős nénikék vagyunk. Egy visszahúzódóbb gyerkőc is könnyebben megnyílik és szerez például játszótársakat, haverokat, ha a kutyusa kedvesen körbeszaglássza például a szimpatikus ellenkező nemű lurkót. Ki tudja, talán ez egy gyönyörű barátság kezdete is lehet…

4. Rendszeresség

A kedvenc rendszerességre is tanít, ami szintén nem elhanyagolandó dolog, hiszen ahogy például a kutyusunk, úgy a gyerkőc, sőt a felnőtt életében is fontos, hogy legyen valamilyen szintű napi, heti rutin. Gondolhatunk akár a rendszeres időközönkénti étkezésekre, vagy akár a rendszeres mozgás beiktatására, utóbbi esetében a kis állat lehet még egy plusz motivációs erő. Természetesen nem katonás napirendre gondolok, de segít kiegyensúlyozottabbnak lennünk, ha van némi rendszeresség a napjainkban.

5. Feltétel nélküli szeretet

Az állat ezzel a csodával ajándékozza meg a kis gazdit a fáradozásért, a felelősségteljes és empatikus hozzáállásért. Egy-egy lelki válság, iskolai konfliktushelyzet vagy nehézség esetén is számíthat a csemete a szerető lény társaságára; feltétel nélküli szeretetet kap, és ezáltal tanul is a gyermek.
Hozd el gyermekedet a RoBirtokra! Programjainkról ITT tájékozódhatsz!

Szerző: Országh-Kiss Katalin